Balatonberény története

Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott.

Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból is. A rómaiak nyomát is őrzi településünk: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, valamint a község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő.

A népvándorlás egymást követő kultúráinak jelenlétét bizonyítják azok a temetők, melyekre szintén a község földjében bukkantak a kutatók.

A 10. század legelején a Dunántúlt birtokba vevő magyar népesség szintén lakóhelyéül választja a Balaton-part eme termékeny és biztonságos részét. A település első okleveles említéseként sokáig a községet Bereyn néven feltüntető, 1082-ből, Szent László korából való iratot tekintették, ám erről kiderült, hogy hamisítvány. E feljegyzés tanúsága szerint az itt élők fő bevételi forrása már ekkor is a szőlőművelés volt.

Egy 1121-ből származó oklevél Buren néven emlékezik meg a községről, majd az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már a Fanch-Beren megjelölés szerepel, amely a falu akkori urára, a Gordovai Fanch családra utal.

1536-ban már a Fajsz-Berény néven jelenik meg a település egy adóösszeírásban. A 17. századi krónikás feljegyzése szerint a község Zankó Miklós tulajdona, aki a Fanchok leányági leszármazottja volt.

1727-ben Berény a Hunyady család kezébe kerül, s a tulajdonosváltás komoly fellődést hoz a falu számára. A Hunyadyak építik újjá barokk stílusban a 14. századból származó templomot, s a 18. század első tudományos igényű földrajzi leírásában (notitia Hungariae Novae) Bél Mátyás már egy főleg szőlészetből és halászatból élő, virágzó településről tudósít.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben berényi katonák is részt vesznek, közülük tizenegyen hősi halált halnak. A kiegyezés után a gazdasági konjunktúra hatása nem kerüli el a falut: 1881-ben elkészül a Hunyady család úl kastélya, s az 1863-ban átadott Déli-vasútnak köszönhetően a 19. század végén országosan ismert fürdőhellyé válik a korabeli térképeken már Balaton-Berény néven jelölt település. (A 20. század első évtizedében a községben már négy szálloda üzemel, 250 kiadó szoba és 171 fürdőbódé található, s szebbnél szebb villák épülnek fel.)

Az első és második világháborúban is harcolnak balatonberényi katonák, közülük sokan életüket adják hazájukért. Nevüket a falu emléktáblán örökítette meg, csakúgy, mint a holokauszt helyi áldozataiét.

A második világháború után a község gyors fejlődése megakad, később önállóságát is elveszíti, amit csak 1989-ben sikerül visszanyernie. A helyiek azonban az elmúlt évszázadok tapasztalatai alapján megtanulták, hogy nincs reménytelen helyzet, s tudják: csak tehetségükön, szorgalmukon és összefogásukon múlik, hogy a 21. század történései egyszer majd arany betűkkel kerüljenek be Balatonberény krónikájába.

Hasznos volt a cikk? Ossza meg másokkal is!